Utazni szinte mindenki szeret, bejárni a világot izgalmas kihívás, főképp annak tudatában, hogy a megszerzett élményeket bizonyítottan nem veheti el tőlünk senki. Sok esetben nem is vágyódunk olyan messzire, egyszerűen csak rég látott kedvenc helyeinket szeretnénk újra felkeresni, esetleg egy bizonyos területre eljutni, ahova már régen szerettünk volna.
Vannak, akik évekig gyűjtögetnek az utazásra, s megelégszenek azzal, ha csak több esztendő különbséggel tudnak újra és újra felkerekedni. De mi a helyzet azokkal, akik nem akarnak és nem is tudnak ennyi ideig várni, utazni szeretnének, ha lehet, minden évben vagy még gyakrabban, lehetőleg olcsón, sőt, esetleg a szállás árának teljes megspórolásával?
Nekik szól az alábbi cikkem.
Az utazás elhatározás, elszántság és akarat kérdése.
Ez utóbbit akár mottónknak is tekinthetjük. Mindent lehet, csak akarni kell. Ez az elsőszámú szabály. Ha utazni akarsz, utazol. S, ha igazán akarod, semmi sem állhat az utadba.
Sajnos, tudomásul kell vennünk, hogy Magyarországon az átlagfizetések nem teszik lehetővé, hogy az ember szabadon akkor s annyit lásson világot, amennyit és amikor szeretné. Ám, ha feltérképezzük, milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre, meglepő eredményre juthatunk.
Kiderülhet, hogy nem is kell olyan sok pénz ahhoz, hogy szép tájakat láthassunk, élményekben legyen részünk, akár az országhatáron belül, akár azon kívül történő utazásban gondolkodunk.
Az ötlet az eszperantista társadalomból ered, ahol évtizedek óta létezik egy évente kiadott világlista, melynek nyilvántartottjai arra vállalkoznak, hogy a világ minden pontjáról érkező, eszperantóul beszélő és az eszperantista eszméket valló társaiknak ingyen biztosítanak szállást magunknál, saját ingatlanukban, a listában közzétett, általában nagyon minimális feltételekkel.
Lássuk be, az utazások költségeinek jelentős részét a szállás ára teszi ki. Biztos vagyok benne, hogy sokan azért nem mernek vagy tudnak elutazni akár sok-sok évig is, mert az összköltséget nem bírnák megfizetni, főképp a közkedvelt és drágább turistahelyeken. Ugyanakkor afelől sincs kétségem, hogyha erről a lehetőségről annyian tudnának, amennyien tudhatnának, még többen indulnának útnak. Milyen jó lenne, ha nem a pénztől függene az utazási kedvünk, nem igaz? S milyen jó lenne, ha eközben helyiekkel is megismerkedhetnénk, barátságokat köthetnénk, melyek által jobban megismerhetnénk az adott terület, ország kultúráját, mentalitását, mintha csupán szállodalakó, átlagos turistaként tekintünk rájuk.
Valószínűleg így gondolkodhattak a CouchSurfing és a HospitalityClub megalkotói is, akik az eszperantista ötletet átültették angol nyelvi környezetbe, elérhetővé téve ezáltal a világ nagyobb része számára ezt a „szolgáltatást”. Míg az eszperantista lehetőség jelenleg a világ körülbelül 90 országában elérhető az eszperantó nyelvet beszélők számára, addig például a CouchSurfing esetében ugyanez a szám 230! És ez utóbbi az angol nyelvet veszi alapul, arra épít. (Elsődleges nyelv, de van német nyelvű verziójuk is ezeknek a honlapoknak és természetesen, ha a leendő vendéglátók más nyelven is beszélnek (a profiloldalukból kiderül), amit mi jobban tudunk, azon a nyelven is megkereshetjük őket.)
Mi tehát a három mozgalom lényege?
Szállást biztosítani idegeneknek a világ minden táján, akik által így „házhoz” érkeznek idegen országok népei és kultúrájuk. A vendéglátott szemszögéből ugyanez az elv, fordítva, miközben jelentősen sok pénzt takarít meg az utazó.
Ha beszélsz társalgási szinten egy nyelvet és találsz a felsorolt oldalakon, az általad kívánt desztinációk és paraméterek meghagyása mellett olyan vendéglátót, aki beszéli azt, nyert ügyed van. Írsz egy szép megkeresést a kiszemelt vendéglátó(k)nak, aki(k) remélhetőleg válaszra méltat(nak), s akceptáljá(k) a kérelmedet. Innentől kezdve, hogy realizáltad, várnak, megkaptad a címet, ahol majd lakni fogsz, vendéglátóid elérhetőségeit, te pedig megadtad a sajátjaidat nekik, leírtad, mikor érkezel, meddig maradnál, gyakorlatilag megvan a szállásod. Szervezheted tovább az út különböző részeit annak nyugalmával, hogy ezt is sikeresen abszolváltad.
Hogy működik mindez a gyakorlatban?
Mindez remekül hangzik, de, sajnos, a gyakorlatban nem ilyen egyszerű. Ezért is kell megkérnem mindenkit, aki belevágni szándékozik a projektbe, hogy legyen nagyon elszánt és ne adja fel hamar. Mert, ha nincs benned elég kitartás, nem fogsz eredményre jutni.
Szomorú, de az az általános tapasztalatom, ami egyúttal sokakat le is lombozhat, hogy ír az ember kb. 50 megkeresést, amiből jó, ha 25-30-an válaszolnak és általában csak egy, egyetlen egy válasz a pozitív. (Már, ha az embernek több akkomodációra van szüksége. Ha csupán egyre, akkor az egyetlen pozitív válasz is tökéletes.)
Én mindig így jártam. Ha valakit elkedvetlenít, hogy 50 megírt, elküldött "request" után sincs még biztos szállása, meg kell próbálni az 51.-et is, mert elképzelhető, hogy pont akkor jár majd szerencsével.
A request-ek az említett honlapokon belül küldhetőek és fogadhatóak, amihez regisztráció szükséges. Regisztrációkor meg kell adnunk a személyi igazolvány számunkat – ezt jó tudni annak figyelembevételével, hogy így a későbbiekben mindenképpen megtalálhatnak bennünket, például, ha netán valami szabálysértést követnénk el…
Érdemes angol nyelven létrehozni a profilunkat, amit aztán az összes CouchSurfing- vagy HospitalityClub-felhasználó láthat. Valamennyi kérdést érdemes megválaszolni a profilunk kitöltésekor, ugyanis, nem szívesen állnak szóba a vendéglátók velünk, ha túl személytelen a profilunk. Gondoljunk bele, azért mi is szeretnénk rendelkezni pár információval arról, akit a saját lakásunkba, házunkba befogadunk, főképp, ha ingyen tesszük mindezt.
Profilképnek javaslom, hogy valami semlegest töltsünk fel, semmiképpen ne legyen félreérthető, ugyanis ez is sok lehetőségtől foszthat meg bennünket. Ne pózoljunk rajta félmeztelenül vagy bikiniben, különleges helyszínen sem, ha egy mód van rá. Ez utóbbi ugyanis azt a látszatot keltheti, hogyha van rá pénzünk eljutni egy ilyen helyre, miért nem magától értetődő, hogy (drága) hotelekben foglalunk magunknak szobát… A legszerencsésebb talán egy mosolygós kép, ahol sok látszik az arcunkból.
Milyen kérdésekkel találkozik az ember a profiloldalán? Mit érdemes és mit nem közzétenni?
Mivel én a CouchSurfinget preferálom, ezt venném alapul jelen esetben.
Amikre válaszolunk:
General Information
Ide tartoznak személyes adataink, hol nőttünk fel, mi a végzettségünk. Itt adhatunk információt is, mi rendelkezünk-e „szörfölhető”, azaz elfoglalható ágyról, kanapéról, matracról, akár üres területről a földön, amit felajánlhatunk, ha valaki megkeres minket azzal, hogy tudunk-e neki szállást biztosítani ugyanezen elven.
Languages
Itt közzétehetjük, mely nyelveket beszéljük és azokat milyen szinten (expert – anyanyelvi; intermediate – középszint, jó, megfelelő; beginner – alapszint, kezdő)
Groups I belong to
Csoportok, melyekhez tartozol. Tagja lehetsz olyan csoportoknak, melyekben érdekelt vagy, így például szülővárosod csoportja vagy azé a városé, ahová utazni szándékozol.
Couch information
Kanapéd, ágyad, matracod, stb. információi, kép a fekvőhelyről, amennyiben vendéglátó akarsz lenni te is. Amennyiben nem, más alternatívák közül választhatsz a kanapé ikonjának megjelölésénél.
Personal Description
Személyes leírás, önjellemzés néhány mondatban.
How I participate in CS
Hogyan közreműködsz a CouchSurfing-projektben.
CouchSurfing Experience
Tapasztalatok a CouchSurfinggel. Hol olvastál róla, honnan találtál rá. Egy, a CS által rendezett klubeste emlékei, stb.
Interests
Személyes érdeklődési köreid, szavanként, pl. reading, sports, learning foreign languages…
Philosophy
Filozófiád, hitvallásod, személyes elveid, kedvenc idézeted. Amelyiket ide a legmegfelelőbbnek gondolod.
Music, Movies, Books
Kedvenc zenéd, filmjeid, könyveid. Legjobb, ha mindegyikre írsz egy-egy példát. Igen, a könyvre is. Ha felszínes, érdektelen személyiségnek tűnsz, ki akarna szállást biztosítani neked, hogy a nála töltött idő alatt jobban megismerhessen?
Teach, Learn, Share
Itt felsorolhatod, mit tudsz te megtanítani, megosztani azzal, akit a CS-en keresztül megismersz – akár, mint szállásadó, akár, mint vendéglátott. Valamint, itt jelezheted, ha valamit konkrétan meg akarsz tanulni a vendéglátóidtól, vendéglátottjaidtól, pl. az adott ország konyhájából receptek.
One amaizing thing I’ve seen or done
Valamely különleges dolog, amit láttál vagy megtettél. Sok nő hozza fel példaként, hogy életet adott. („I gave birth…”) Akár ezt is be lehet írni, ha megfelel a valóságnak, számomra ebben a formában figyelemreméltó közzététel.
Opinion on the Couchsurfing.org project
Véleményed a Couchsurfing-projektről, tevékenységéről.
Locations Traveled
Helyek, ahova utaztam. Nem minden esetben szerencsés megjelölni éppen azt a helyet, ahová utazni szándékozunk. Főképp, ha a megkeresésünkben, amit leendő vendéglátónknak írunk, arra teszünk utalást, hogy még nem jártunk korábban azon a területen...
References
Referenciáid. Ez nagyon fontos. Gondolom, említenem sem kell, mi okból. Ez adja a legrelevánsabb képet egy kívülálló számára arról, hogy milyen vendéglátó vagy milyen vendéglátott voltál.
Ezek a legfontosabbak.
Amit még fontos tudni:
Érdemes elolvasni a tippeket az említett honlapokon, például azt a részt, hogy hogyan lehetünk jó vendégek. (LINK) Vonatkozik ez arra, hogy a vendéglátók nem szeretik a sablonos, másolt jellegű megkereséseket. Legtöbben az ilyenekre nem is reagálnak, más kérdés, hogy sokszor a személyes hangvételűekre se. De, végül is, ők tesznek szívességet, nem fordítva, így igazán nem lehet ezt felróni senkinek.
Mint minden ilyen jellegű tevékenység, természetesen ez is bizalmon alapul, hiszen vadidegenekkel létesítünk olyan kapcsolatot, ahol akár a vendéglátó, akár a vendéglátott könnyedén megkárosíthat bennünket. Ám, én amondó vagyok, hogy, aki felveteti magát ilyen helyre, annál ennek lehetősége szinte kizárt – a már említett személyi igazolvány számunk megadásán túl, adhatunk másoknak negatív értékelést, indoklással, amit mindenki láthat és a hatóságot is bevonhatják, példának okáért, ha lopás történne. Nekem csak pozitív tapasztalataim vannak, ezért merem ajánlani ezt a lehetőséget mindenkinek.
Miként fentebb utaltam rá, én a két weboldal közül az előbbit, a CouchSurfinget preferálom. A másik kissé lemaradt a technika mai vonalán, s kevesebb információt is jelenít meg egy-egy szállásadóról és szálláshelyéről.
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mi a jó ebben a vendéglátóknak? Nos, legtöbb esetben az, hogy így anélkül ismerhetnek meg különböző kultúrájú és érdeklődési körű külföldieket, hogy ki kellett volna menniük a lakásból.
Mindenképpen érdemes végigolvasni azoknak a profilját, akiknek írunk. Ha ismerjük az érdeklődési körüket, ezt már megemlíthetjük a megkeresésünkben (ajánlott!), hogy miért éppen náluk szeretnénk megszállni. A szövegbe be lehet szúrni személyesebb utalásokat, hogy miért oda, s miért épp őhozzá akarunk menni, milyen közös érdeklődési körünk van leendő vendéglátónkkal, amiért rá esett a választásunk, stb. (Hiszen, mint említettem volt, ez felülírja annak lehetőségét az általános megítélésben, hogy másolt levelet küldünk, amit a legtöbb szállásadó ki nem állhat.)
Általában nem kedvelik azt sem, hogyha túl messzi időpontban való szállásról kérdezzük őket. Zömmel az utazásunk előtt 3 héten belül tartják elfogadhatónak a megkereséseket, ami szintén problémát okozhat vonatjegyek vagy repülőjegy lefoglalása esetén, de, mint mindent, ezt is meg lehet oldani, például, ha azt írjuk levelünkben, hogy nemsokára elutazunk, ahol nem lesz internet-hozzáférésünk, ezért küldjük megkeresésünket ilyen korai alkalommal.
Tipp: Javallott szállásszervezésünk idején figyelemmel kísérni az olyan jellegű csoportokat, mint például a „Funny couch requests”. Ugyanis, akár a tudtod nélkül lehetetlenné teheti a további esélyeidet, ha azok, akiknek írtál, kipellengérezik a leveledet, vagy azért, mert másoltnak (copy paste) tűnik, vagy bármi másért. Mint tudjuk, jobb félni, mint megijedni.
Fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy mindig legyen nálunk annyi pénz, amennyiből meg tudjuk oldani egy (vagy több) estére a szállásunkat, mert, bár nem hallottam még ennek eshetőségéről, de, ha netán a leegyeztetés után mégis szállás nélkül marad az ember, ne álljon ott pénz nélkül a „semmi közepén”…
Ha pedig valamire ígéretet tettünk megkeresésünkkor – úgy, mint egy magyaros étel elkészítése, a vendéglátó által kedvelt együttes egy számának eléneklése, stb. –, feltétlenül emlékeztessük rá a helyszínen magunkat, s igyekezzünk eleget tenni ígéretünknek. Ha nagyon nem fűlik a fogunk hozzá vagy nagyon fáradtak vagyunk, próbáljuk mindezt a szállásadóval is megértetni. Ha megindokoljuk, mit, miért nem, biztosan megértőnek fog bizonyulni és jobban veszi ki magát, mintha el akartuk volna mismásolni a dolgot. Mindazonáltal az a személyes javaslatom, hogy csak olyanra tegyünk előzetesen ígéretet, amit, ha meg kell valósítanunk, képesek vagyunk rá és képesnek is érezzük rá magunkat.
Íratlan szabály, hogy illik ajándékot vinni a vendéglátónak, ez általában valami magyaros vagy Magyarországgal kapcsolatos dolog lehet. (Pl. én tavaly kalocsai mintás terítőt vittem a hölgynek, akinél laktunk.)
Összességében, nem lehetetlen (jó) szállást találni, még a legforgalmasabb turistahelyeken sem, de kitartónak kell maradni, ha sok elutasítással vagy passzivitással találjuk is szembe magunkat.
Sok sikert és eredményes szálláskeresést, jó utat, valamint felejthetetlen élményeket kívánok minden kedves Olvasómnak!
Ne feledjük:
