Minden év vége és minden új év kezdete egy számvetés
számomra; a visszatekintés, a múltba való révedés, az emlékek felidézésének
és magamban való elrendezésének az ideje. Az elmúlt időszakban sem történt ez
másképp, ráadásul ismét szomorúan állapíthattam meg, hogy egy fantasztikus,
nagyszerű esztendőm röppent tova szinte szempillantás alatt, minden eddiginél
gyorsabban. Életem legjobb éveinek egén immáron ott ragyog 2012 is, mint 2004,
2008 és 2011 mellett a legfényesebb csillag, de nehezemre esett elengedni. Az
évváltást szilveszter éjjelén, pontban éjfélkor ezúttal is megkönnyeztem.
Egyfelől bús dolog megválni attól, ami jó, másfelől azonban
bizakodva tekinthetek előre: azok, amelyek a tavalyi év pozitívságának gerincét
adták, zömmel idén is jelen lesznek. Tehát, habár futball EB és olimpia nélkül,
de 2013 is számos remek dologgal kecsegtet és emiatt mindenképpen optimistán
kell tekintenem a (közeli) jövőbe.
Az év végi visszatekintés jó alkalmat szolgáltatott arra,
hogy felmérjem, mi mindent szeretnék megvalósítani az elkövetkezendő években,
mik azok az álmok, kívánságok, remények, melyek nem teljesültek be tavaly és
ezáltal, akárcsak egy esztendeje, idén is megfogalmaztam a saját kívánalmaimat, melyek
egy részét az alábbiakban a képek fogják illusztrálni.
Hamarosan itt a születésnapom is, február végén betöltöm az
újabb életévet, kissé ez is frusztrál, hiszen mindinkább eszembe juttatja,
mennyivel is van már kevesebb az életemből. Sokszor úgy érzem, túl sok dologgal
foglalkozom, túl sok olyan embernek és tevékenységnek szentelem az időm,
amelyek nem töltenek fel, sőt, inkább energiarablók és feleslegesek, ezért, bár
már régóta nem tettem újévi fogadalmakat, idén újra megfogalmaztam néhányat. Ezek
között szerepel az is, hogy felszámolom a látszatkapcsolatokat,
látszatbarátságokat. Évek óta vannak emberek az e-mail címtáraimban és a
Facebookon, akikkel (már) odáig sem terjed a kapcsolatunk, hogy a húsvéti,
karácsonyi, újévi jókívánságaimra legalább egy mondatot reagáljanak – ők
mindenképp eltávolításra kerülnek nem csak az elektronikus levelezőfiókom
címgyűjteményéből, de a lelkem hordozójából és a mindenkori jelképes és
tényleges nyilvántartásomból is. Azok viszont, akik megérdemlik, de az elmúlt hónapokban,
években nem tudtunk elég időt fordítani egymásra, elégszer találkozni vagy
üzenetet váltani, idén ebből a szempontból mindenképp pozitív fordulatra
számíthatnak.
A bloggal kapcsolatban elsődleges fogadalmam, hogy többet
fogok írni és igyekszem értékesebb tartalommal feltölteni minden olyan témában,
ami engem és titeket, olvasókat érdekelhet. A tavaly ill. időtlen idők óta
várakozó vagy éppen félbehagyott tudósítások, beszámolók befejezésére is gondot
fogok fordítani, így 2013-ban az aktuáltémák mellett ezekkel szeretnék
indítani.
Minden olyat is, amit régen elterveztem már, de sosem tudtam
belefogni vagy éppen valamikor félbehagytam, szeretném most legalább egy
részüket befejezni, megvalósítani.
Az alábbiakban a legfőbb kívánságaimat adom közre, melyeket még ki fog
majd egészíteni egy újabb adag a következő releváns bejegyzésben. :)
A legfőbb célom az évben, de nem csak 2013-ban.
Tudom, hogy ez lehetetlen... mégis, ha csak egyvalamit kívánhatnék ebben az évben, az egészen biztos, hogy ez utóbbi lenne.
Lehetőleg minden nap és minden alkalommal, amikor csak lehetőségem van rá.
Eddig ez megvalósult, nem is akárhogy, ezért a folytatásban is ugyanebben bízom.
Újabb lehetetlen, hiszen édesapám 2011 decemberében elhunyt. De szinte bármit megadnék, hogy újból láthassam...
Életem álma, sanszos, hogy idén is még váratni fog magára, de sosem lehet tudni.
Ennek vélhetően 2013-ban sem lesz nehéz eleget tenni. :)
München alapja minden (jó) évemnek, úgyhogy ez inkább fogadalom, mintsem kívánalom. (Igazából mindkettő. :) )
2010 óta nem tettem meg, most már újra eljött az ideje!
Idén lesz 10 éve, hogy a képen látható Grazban jártam, amiért teljesen odavoltam, így egyértelmű, hogy egy évtized múltán szeretném viszontlátni a nyáron.
Néhány távoli, online-barátommal időszerű lenne ezt megejteni.
Régen elmondhatatlanul sokat olvastam, az internet térhódításával azonban ez egyre jobban csökkent. 2013-ban megpróbálok visszatérni a korábbi jó szokáshoz, pozitív példával elöljárandó a nálam fiatalabbak számára.
Főleg a galaxismintás nagyon tetszene. :)
Jövőre 10 év után újra Budapesten lesz a műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokság, illene addigra tökéletesítenem egyébként még eléggé kezdetleges korcsolyázótudásomat és jégbiztosságot szerezni. A tavaszig hátralévő periódusban már nem hiszem, hogy lesz rá időm és lehetőségem, de legkésőbb a következő jeges szezon, december beköszöntével nekilátok ennek!
Nagyon rám férne, hogy visszafogjam a költekezést. Biztató jel, hogy december végén egy blogsale alkalmával sokáig szemeztem egy melegítős együttessel, de végül nem csaptam le rá. Büszke pillanat! :)
Gyerekkoromban ki nem állhattam a farsangot, erőltetettnek, hülyeségnek gondoltam, aztán ahogy idősödtem, úgy éreztem egyre több kedvet hozzá. Most szívesen elmennék egy XIX. századot idéző, nagyestélyis, maszkos vigalomba, ha meghívást kapnék rá.
Nem is annyira Tokio vonz, mintsem Hongkong, de releváns képet nem találtam hozzá. Mióta a párom ott járt, én is fokozott késztetést érzek, hogy ellátogassak ebbe a vibráló metropoliszba. Bárcsak a születésnapomra valaki ezzel lepne meg! :)
Lehetőleg tengerpartra és/vagy valami naposabb vidékre, bár, ha "csak" a szokásos, éves müncheni utam összejön, már nem leszek elégedetlen, sőt.
Tömegelnem, erősítenem, izmosodnom kéne nagyon erősen, úgyhogy ideje lenne ehhez is hozzáfogni.
Elég szkeptikus jellem voltam világ életemben, az utóbbi években már optimistább vagyok, szerencsére. De azon, ami ebből hátramaradt, ideje változtatni.
Édesapám mestere volt ennek a sportnak (is), de nekem az ő életében nem sikerült ezt a fajta tudást magamévá tenni. Itt az idő, hogy újra megpróbálkozzak vele.
Belegondoltam, hogy születésemtől itt élek és még nem próbáltam szinte egyetlen vendéglátóipari egységet sem a közvetlen közelemben. Illetve, csak nagyon keveset közülük és már az sem ma történt.
Körülbelül 9 éves tapasztalatom van már a sminkelés terén, de azért némi fejlődés és gyakorlás sosem árt.
Túl sokat foglalkozom azzal, mások mit gondolnak rólam, túl sokat emésztem magam és túlságosan mélyen érint, ha ez a vélekedés nem éppen pozitív. Nem tudom, mennyire leszek, egyáltalán, mennyire lehetek képes ezen akár csak tudatosan is átlépni, de törekedni fogok rá.
Ha netán idén is eljutok az Oktoberfestre, ez sem lesz megoldhatatlan feladat. :)
Táskamániás vagyok, ebből van szinte a legtöbb, de mindig van hely az újabbnak.
Ugye, lányok, ismerős? :)
Erre is azóta vágyom, mióta a párom Afrikában járt. Idén azt hiszem, inkább ideláncolom magamhoz, mert ha eljut valami távolabbi országba, addig foglalkozom én is azzal a desztinációval, míg teljesen belé nem szeretek és nem akarom magam is felkeresni.
2010 nyarán csodálatos volt a bolgár tengerpart, ha csak rajtam múlna, idén is visszatérnék, akár ugyanoda.
A tavalyi év nagy felfedezettje nálam, imádom a különleges hangját és a tartalmas dalait, szívesen hallgatnám élőben is.
Még életemben nem jártam igazán jó szilveszteri buliban, így nem lenne rossz részt venni egyen, ugyanakkor eddig azok az óévbúcsúztatók sikerültek igazán jól, amelyeket itthon töltöttem, mint most, legutóbb is; így talán nem is baj, hogy ez kimaradt. Talán idén majd másképp lesz.
Ti tettetek újévi fogadalmat? Mit szeretnétek elérni 2013-ban?
